A főzés csak ürügy a gasztrofesztiválokon?

2016.08.23

Ősszel tovább folytatódnak a gasztronómiai fesztiválok.


Sokan hozzáértés és az alapvető szabályok figyelembe vétele nélkül indulnak a főzőfesztiválokon, de így is fontosak ezek a rendezvények – vélik mesterszakácsok. A séfek is tudnak még tanulni a falunapokon, és nem csak új recepteket.

Ősszel is folytatódnak a gasztrofesztiválok, jönnek az újabb, ételek és italok köré épülő rendezvények, amelyek száma szinte már követhetetlen. Kérdés, képviselnek-e még valamilyen gasztronómiai értéket a lecsó-, pörkölt, kolbász, disznótoros, hal- és pálinkafesztiválok, vagy más szerepük fontosabb.

Archív - a mesztegnyői rétesfesztivál. A fotó forrása: kaposvár.hu

Buday Péter mesterszakács szerint elég gyakori, hogy a fesztiválok résztvevői hozzáértés és alapvető szabályok figyelembe vétele nélkül főznek, csak a jó kedv miatt, amiből aztán az ételek minőségét tekintve „baj” lehet. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek a rendezvények azért szaporodtak meg, mert a közösségépítést szolgálják, így lehet megmozgatni egy települést, látogatókat vonzani oda – enni, inni ugyanis mindig szeretnek az emberek. A főzés csak ürügy, hogy összejöjjenek, bulizzanak, jól érezzék magukat, és ha jól sikerül az étel, akkor még szerencséjük is van – mondta.

Nem baj tehát, hogy ennyi fesztivál van, hiszen a XXI. század a közösségépítésről szól, de közösség nélkül, mert mindenki az okostelefonján keresztül épül be csoportokba. A főzős eseményeken azonban a személyes kapcsolatok jönnek elő, ami mindig jó – fogalmazott.

Egy résztvevő halászlét főz bográcsban a XX. Bajai Halfőző Fesztiválon a Béke téren 2015-ben. MTI Fotó: Balogh Zoltán

Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség volt elnöke szerint főzés esetén nem mindegy, hogy fesztiválról, falunapról vagy baráti összejövetelről van szó, ezek külön kategóriák. Az ehető végeredmény szempontjából azonban mindegyiknél lényeges az alapanyagok előkészítése, a higiénia, a tálalás, valamint meghatározó jelentőségű a felkészülés, gyakorlás, hogy az esemény napján ne jöjjenek elő a konyhai „gyermekbetegségek”. Fontos a versenykiírás értelmezése is, mert a zsűri ez alapján fog értékelni – ha pörköltfőző-verseny zajlik, nem lehet gulyást készíteni, vagy fordítva – tette hozzá Prohászka Béla.

Archív - mangalica fesztivál Budapesten. Fotó: hellotrend.hu

Buday Péter szerint bár sokan vannak, akik csak a buli kedvéért jelennek meg, ám mivel megfelelő előkészületek és felkészültség nélkül nem lehet jót főzni, a csapatok nagy része azért ügyel rá, hogy ezek meglegyenek. Érdemes belegondolni, hogy a társaságok a saját pénzükön, szabadidejükben vesznek részt a főzőfesztiválokon – tette hozzá.

A mesterszakács azt is megjegyezte, azért szeret ilyen versenyekre járni, mert a mai napig sokat tanul azokon, például az őrségi tökfesztiválon is.

Archív - Buday Péter az őrségi tökfesztiválon. A fotó forrása: régiófókusz.hu

A rendezvényen rengeteg ételt ismert és ismertetett meg, így mindenki örült.  Ha valami újdonság kerül be a köztudatba, az jót jelent – hangsúlyozta.

Fantasztikus volt a gesztenyefesztivál elindítása is, ki tudta ugyanis még pár éve, hogy ez a termés nem csak pürének jó, és nem csak süteményekbe tölthető, hanem a lisztje sok egyéb, így sós főételekhez is használható – mondta Buday Péter.

A mesterszakács arról is beszélt, hogy hála istennek, már nem csak a húsokat, hanem a zöldségeket, gyümölcsöket középpontba állító rendezvények is tarolnak, például az őrségi tökfesztivál, ami az étkezési kultúra változásának, az egészségesség előtérbe kerülésének tudható be.

Prohászka Béla szerint az adott tájegységre jellemző ételeket bemutató főzőfesztiválokra nagy szükség van, mert így fönnmaradnak a népi hagyományok, alapanyagok. Ha a fesztiválhoz alkoholfogyasztás is társul vagy kifejezetten alkoholos italokról szól a rendezvény, a lényeg a kulturált, mértékletes fogyasztás, kóstolás, ami egyébként hozzátartozik az evéshez.

gasztronómiaŐrségVelemTökfesztivál